BACK TO THE HOMEPAGE
DAISY STORIES HUNGARIAN

DAISY, OPAL
AND ARRANGER STORIES
  
Short stories in English translated into many languages in a convenient parallel text format to help you learn them more quickly and easily.

TRANSLATED INTO:
 

AFRIKAANS
The Search for Lorna 
Daisy Macbeth
The Surprise
The Nightwatch
A Nice Little Trip

The Bookworm

A Matter of Justice

ALBANIAN
The Search for Lorna 
The Surprise
Daisy Macbeth

A Nice Little Trip
The Night Watch
The Oak

ARABIC
The Search for Lorna 
The Surprise
1
The Surprise 2
Daisy Macbeth

Nightwatch
A Nice Little Trip

BENGALI
The Surprise

BOSNIAN
The Search for Lorna
The Surprise

BRAZILIAN
The Search for Lorna
The Surprise
The Bookworm
The Wedding

BULGARIAN
The Search for Lorna

CHINESE
The Search for Lorna
The Surprise
The Bookworm

CREOLE
The Search for Lorna 
The Surprise

Daisy Macbeth

CZECH
The Search for Lorna 
The Surprise

Daisy Macbeth
The Night Watch
A Nice Little Trip
The Bookworm
The Oak
Imogen
The Green Lodge
A Matter of Justice

DANISH
The Search for Lorna
The Surprise
Daisy Macbeth
Night Watch
A Nice Little Trip
The Bookworm

The Oak

DUTCH
The Search for Lorna
The Surprise
Daisy Macbeth
Nightwatch

ESPERANTO
The Search for Lorna

FINNISH
The Search for Lorna 
The Surprise

Night Watch

FRENCH
The Search for Lorna
The Surprise
The Night Watch
A Nice Little Trip
The Bookworm
The Oak
Imogen

GERMAN
The Search for Lorna
Daisy Macbeth
The Surprise
Night Watch
A Nice Little Trip
The Bookworm

ARRANGER STORIES
The Auction

GREEK
The Search for Lorna
Daisy Macbeth
The Surprise
Night Watch mp3
A Nice Little Trip mp3
The Bookworm mp3
ARRANGER STORIES
The Auction

HEBREW
The Search for Lorna
The Surprise

Daisy Macbeth

Night Watch

A Nice Little Trip

HINDI
The Search For Lorna
The Surprise

HUNGARIAN
The Search for Lorna
The Surprise
Daisy Macbeth

Night Watch
A Nice Little Trip
The Bookworm

INDONESIAN
The Search for Lorna
The Surprise
Daisy Macbeth

ITALIAN
The Search For Lorna
The Surprise
Daisy Macbeth
Night Watch
A Nice Little Trip
The Bookworm
The Oak
Imogen
The Mystery of
Green Lodge

A Matter of Justice

JAPANESE
The Search For Lorna
The Surprise
Daisy Macbeth

KOREAN
The Search for Lorna
The Surprise
Daisy Macbeth
Night Watch
A Nice Little Trip
The Bookworm

The Oak
Imogen

NORWEGIAN
The Search for Lorna


POLISH
The search for Lorna
The Surprise
Daisy Macbeth
Night Watch

The Oak 1
The Oak 2
The Bookworm
A Nice Little Trip
The Mystery of
Green Lodge

The Wedding
A Matter of Justice
ARRANGER STORIES
The River Mist
The Auction

PORTUGUESE
The Search for Lorna
The Surprise

ROMANIAN
The Search for Lorna
The Surprise

RUSSIAN
The Search for Lorna 1

The Search for Lorna 2
The Surprise
The Night Watch 1

The Night Watch 2
The Oak

SERBIAN
Night Watch
The Oak

SPANISH
The Search for Lorna
The Surprise
Daisy Macbeth

Night Watch
A Nice Little Trip
The Bookworm

The Oak
Imogen
The Mystery of
Green Lodge

The Wedding 1
The Wedding 2
A Matter of Justice 1
A Matter of Justice 2
The Serial Killer
ARRANGER STORIES
The Auction
The River Mist
OPAL STORIES
Upside Down

SWEDISH
The Search for Lorna 1

The Search for Lorna 2
The Surprise
Daisy Macbeth
Night Watch

The Bookworm

THAI
Night Watch
A Nice Little Trip
The Bookworm

Daisy Macbeth

TURKISH
The Search for Lorna
The Surprise
Daisy Macbeth
Night Watch
A Nice Little Trip
The Bookworm

UKRAINIAN
The Search for Lorna
Daisy Macbeth

URDU
The Search for Lorna

VENETO 

The Search for Lorna

YORUBA
The Search for Lorna
The Surprise
Night Watch

ZULU
The Search for Lorna

 

CLICK OR TOUCH FOR THE  
THE BOOKWORM
A könyvmoly
THE DAISY STORIES by Crystal Jones ©
1995-2010
.Translation by: Kinga Kas • Email: 
kasjud@hotmail.com
WITH A VERY BIG THANK YOU FROM THE LONWEB TEAM!

A könyvmoly

The bookworm

Azon a délutánon folyton esett, majd elállt az eső, és Daisy – lévén nem volt semmi különösebben fontos dolga – lesétált az árkádsorban lévő olcsó könyvesboltba.

It was raining on and off all that afternoon and as she had nothing much to do Daisy wandered into the low–price bookshop in the arcade.

Nagyon szerette a könyveket nézegetni, és gyakran nyélbe ütött egy jó kis alkut is az üzletben.

She loved looking at books and often found some wonderful bargains there.

Daisy inkább a nem regény jellegű könyveket kedvelte, utazási könyveket és színdarabokat, de szívesen fedezett fel új krimi regényírókat is, akikről soha sem halott azelőtt.

Daisy preferred non-fiction books, travel, plays but also liked to discover an author of detective stories she had never heard of before.

Daisynek nemsokára tele lett a keze egy óriási halom könyvvel, amelyekre már fájt a foga, és megpróbálta kiszámolni, hogy mennyibe fog majd kerülni ez az egész.

Soon Daisy had a huge pile of books she wanted to buy and tried to calculate how much they would all cost.

Az orvosi könyvek körülbelül négy fontot kóstálnak, plusz három font a szociológiáról szóló amerikai könyv, két szakácskönyv, darabja 99 penny, két font kilencven penny az útikönyv Dél-Amerikáról, és végül hét font a világ bűnözőinek enciklopédiája, amely a róluk készült fényképeket is tartalmazza.  

“That’s nearly four pounds for the medical book, plus three for the American book on Sociology, two cookery books at 99p each, two pounds ninety for the travel book on South America and seven for an encyclopedia of world criminals with photos of them.

- Ha megveszem ezt a könyvet is a természetes gyógymódokról, akkor majdnem pontosan huszonhárom fontba fog kerülni az egész.

“If I buy this book on natural cures as well, I’ll be spending just under twenty-three pounds”.

Daisy megszámolta, mennyi pénz volt a pénztárcájában.

Daisy counted what she had in her purse.

Soha nem használta a hitelkártyáját, ha ruhákat vagy könyvet vásárolt, mert tartott tőle, hogy akkor nem maradna elég pénz vésztartaléknak.

She never used her credit card to buy clothes or books as she was afraid she wouldn’t have enough for emergencies.

Daisy szerencséjére több mint negyven fontot talált a pénztárcájában.

Luckily Daisy found that she had more than forty pounds with her.

Mostanra azonban annyi könyv volt már nála, hogy nem bírta mind körbecipelni az üzletben, úgyhogy megkérdezte a pénztárnál álldogáló közömbös fiatalembertől, aki totó szelvényeit tanulmányozta, hogy otthagyhatja-e a könyveit, mert még körül akar nézni egy kicsit.

By now she couldn’t carry all these heavy books around the shop and decided to ask the indifferent young man at the pay desk, who was studying his football coupon, if she could leave the books there because she hadn’t finished looking around yet.

- Ha akarja –válaszolta közömbösen a fiatalember, anélkül, hogy Daisyre nézett volna.

“If you like,” replied the indifferent young man without even looking up at Daisy.

Dasiy lemászott a csigalépcsőn a gyerekkönyvek és használt könyvek részlegéhez, de nem talált semmi érdekeset.

Daisy climbed down the spiral staircase to the children’s section and second-hand books but she couldn’t find anything interesting there.

Megint felmászott a lépcsőn, és átsétált a bolt hátsó részébe, ahol a tudományos témájú, asztrológiai, ezoterikus jellegű és a háborús könyvek voltak.

She climbed up the stairs again and proceeded to the back of the shop where the section on scientific matters, astrology, esoteric reading and war could be found.

Daisy kénytelen volt leguggolni, ha látni akarta a legalsó polcon lévő könyvek címeit is.

Daisy had to crouch down to see the titles on the bottom shelf.

- Hm, hát itt nem látok sok mindent, ami érdekelne – gondolta, miközben balra haladva végigolvasta a polcon lévő összes könyv címét.

“Mm, can’t see much here to interest me,” she thought, moving to the left each time she finished reading the titles of  that particular section of the bookcase.

A berakásokkal díszített szőnyeg meglehetősen régi és nagyon piszkos volt.

The inlaid carpeting was pretty old and very dusty.

A boltot valószínűleg soha senki sem takarította. Daisy utált olyan könyvesboltokat látni, amelyekkel nem törődtek. Annyi könyvesbolt jutott erre a sorsra, amiket végül bezártak és soha többé nem nyitottak ki.

Probably no one ever cleaned the shop. Daisy hated to see bookshops which were not cared for. So many bookshops had gone this way and shut down never to be reopened again.

A k9nyvespolc végén a nagy, illusztrált háborús könyvek sorakoztak, borítójukon híres emberek képeivel.

At the end of the bookcase were the big illustrated war books with famous faces on them.

- Na, ez már azért érdekes lehet – mondta magának Daisy, amikor megpillantott egy könyvet, amelyet az angol különleges antiterrorista kommandós egység egyik volt katonája írt.

“Oh, that might be interesting,” Daisy said to herself seeing a book written by an ex-SAS soldier.

Daisy felfedezett egy összehajtható széket a sarokban, kinyitotta és leült, hogy tanulmányozhassa a könyvet.

Daisy spied a fold-up chair in the corner, opened it up and sat down on it to look at the book.

Miközben egy nehéz körülmények között végrehajtott borzalmas út leírását olvasgatta, Daisy hirtelen elfojtott hangokra lett figyelmes.  

As she read through descriptions of desperate journeys in pitiful conditions, Daisy suddenly became aware of muffled voices.

Körülnézett, de nem látott senkit sem a közelben, így hát folytatta az olvasást.

She looked around but there was nobody near her in the shop so she went back to her reading.

Aztán egy asszony kiáltását hallotta és egy férfi agresszív válaszát.

Now she heard a woman shouting and a man replying in an aggressive tone.

- Valaki igencsak erősre állította a hangot a tévéjén itt a szomszédban – gondolta Daisy.

“Somebody’s got their television turned up rather high next door,” she thought.

Aztán csend következett.

Then there was silence.

Majd megint a férfi bömbölő hangja hallatszott, de Daisy nem tudta kivenni a szavakat.

And then again the man’s voice bellowed out ugly sounds, but still Daisy wasn’t able to distinguish the words.

Daisy intuíciós képessége ismét feléledt.

Daisy’s intuition popped up again.

- Ez egész biztosan nem a televízió. Itt tényleg történik valami. Ha legalább hallanám, hogy mit beszélnek.

“That isn’t the television at all. That’s something that’s really happening. If only I could hear what they’re saying!

- Lehetséges, hogy van itt egy rács a falban, amit eltakar a tapéta?

Could it be there’s a grille here in the wall hidden by the wallpaper?”

Daisy rájött, hogy a hangok valahonnan a lába mögül érkeznek, ezért letérdelt.

Daisy realised that the sounds were coming from behind her legs and climbed down onto her knees.

- Megpróbálom lehúzni a tapétát a falról – mondta magának.

“I’ll try to pull that wallpaper away from the wall,” she said to herself.

Elkezdte húzni a tapéta szélét azon a helyen, ahol a tapéta és az a rémes berakásos szőnyeg összeért.

She pulled at the edge of the wallpaper where it met the floor and the horrible inlaid carpeting.

Könnyen lejött, és ott is volt – egy szellőző rács.

It came unstuck easily and there it was - an air passage grille.

Daisy most már tisztán ki tudta venni, hogy mit mondanak.

Now Daisy could hear exactly what they were saying.

- Hagyjon elmenni, hagyjon elmenni! – sikította egy női hang.

“Let me go, let me go!” a woman’s voice shrieked.

- Add ide az összes pénzt és a gyűrűidet is. És ne halljak több sikítozást, mert elmetszem a torkodat – fenyegetőzött egy durva hang.

“Give me all the money and your rings and no more shouting, otherwise I’ll slit your throat,” threatened the rough voice.

- Ez biztosan az a régiség bolt a szomszédban – gondolta Daisy. – Egy bandita megtámadta a nőt és ki akarja rabolni.

“It must be that antique shop next door,” thought Daisy “a woman is being attacked and robbed by some thug.”

Daisy rájött, hogy nincs vesztegetni való ideje, és bár igencsak meg volt rémülve, tudta, hogy nem hagyhatja azt az asszonyt csak úgy a sorsára.

Daisy realised she had no time to lose and although she felt frightened she knew she couldn’t leave the woman to her fate.

Odasietett a fiatalemberhez, aki még mindig az x, 1, 2 jelölgetésekkel volt elfoglalva, és rákiáltott: - Hívja azonnal a rendőrséget, mert a szomszéd üzletet éppen kirabolják.

She rushed towards the youth still working out his X, 1 or 2’s and shouted, “Call the police immediately because they are robbing next door.”

A fiatalember csak bámult Daisyre, aki ellökte őt, hogy hozzáférjen a telefonhoz és maga hívta fel a rendőrséget.

The young man simply stared at Daisy, so she pushed him to get at the phone and called them herself.

- Itt Daisy Hamilton beszél. A Find all könyvesboltban vagyok, a High Streeten az árkádok alatt.

“This is Daisy Hamilton speaking. I’m at the Find All Bookshop in the arcade in the High Street.

- A szomszédos régiség boltot éppen most rabolják ki.

There is a robbery taking place in the antiques shop next door.

- Én most rögtön odamegyek. Kérem, siessenek.

I’m going in there now. Please hurry.”

Ezután Dasiy odafordult a fiatal fiúhoz: - van valami könyve a régiségekről?

Then Daisy turned to the young man, “Have you got anything on antiques?”

A fiú – a meglepetéstől még mindig némán – a jobb oldali irányba bökött.

Still speechless the youth pointed over to the right.

Dasiy megragadott egy a tizenkilencedik század régiségeiről szóló könyvet, és kirohant az üzletből.

Daisy seized an illustrated book on nineteenth century antiques and rushed out of the shop.

Dasiy olyan nyugodtan, ahogy csak tudott, besétált a szomszédos üzletbe, fejét látványosan a régiségekről szóló könyvbe temetve.

Daisy walked into the shop next door as calmly as possible, apparently with her head in her antiques book.

Senki sem volt ott, Dasiy halk mozgolódást hallott, amely a benti szobából jött, és bekiáltott: - Elnézést, van itt valaki?

Nobody was there but she heard muffled movements which came from an inner room and called out, “Excuse me, anyone there?”

Egy idősebb, sápadt nő jött be az ajtón, szorosan a nyomában pedig egy rabló kinézetű fiatalember.

A pale elderly women came through the door with a thuggish-looking young man close behind her.

Az asszony hangja remegett, ahogy azt mondta: - Jó napot, segíthetek önnek valamiben?

The lady’s voice trembled and said,”Good afternoon, can I help you?”

Dasiy úgy tett, mintha nem vette volna észre a férfit, és improvizálni kezdett.

Daisy pretended not to have even seen the man and improvised,

- Éppen ezt a könyvet olvasgattam, és rábukkantam pont egy olyan az íróasztalra, amilyet már régóta keresek.

“I’ve been reading this book and I saw just the right sort of writing desk I’ve been looking for.

- Van valami ehhez hasonló darabja? Azt hiszem, György korabeli.

Have you got something like this? I think it’s Georgian.”

Daisy azonban nem egy íróasztal, hanem egy szék képét mutatta meg az asszonynak, és közben úgy tartotta a könyvet, hogy a férfi nem láthatott bele.

Daisy showed the lady a picture not of a writing desk but of a chair, and held it in a way so that the man couldn’t see it.

Az asszony zavarodottan bámult, amikor az asztal helyett egy szék képét látta meg.

The lady was bewildered to see the photo of a chair instead of a writing desk.

A férfi kezét a zsebében tartotta, mintha egy fegyvert szorongatna, de próbált közömbösnek tűnni, és leült.

The man had his hand in his pocket as though holding a weapon but made an effort to appear casual and sat down.

Miután a férfi leült, Dasiy rákacsintott a bolt tulajdonosára, aki azt válaszolta neki: - Nem, sajnálom, nincs semmink sem ebből a korból.

As he did this, Daisy winked at the shop-owner who replied, “No, I’m sorry, I haven’t got anything in this style.”

Daisy azonban nem tágított: - Ha mégis útjába kerül valami hasonló, megtenné, hogy szól majd nekem?

Daisy insisted, “If something comes your way could you let me know?

- Megadom a címemet és a telefonszámomat.

I’ll write down my address and telephone number.”

Dasiy a következőt írta: - Kérem, ne legyen megrémülve. A rendőrség már útban van. Nem hagyom egyedül.

Daisy wrote: “Please don’t be frightened. The police are on their way. I won’t leave you alone.”

Az asszony elolvasta az üzenetet, és cinkos pillantást vetett Dasiyre.

The lady read the message and looked up at Daisy in a knowing way.

- Van viszont valami más itt a boltban, ami talán megfelelne az óhajának.

“But I’ve got something else which might suit your purpose.

- Meg kívánja nézni? Itt van a kirakatban.

Would you like to see it? It’s there, in the shop window.”

A két nő most közelebb jutott a bolt bejáratához.

In this way the two women got nearer to the shop entrance.

A rabló még mindig a széken ült, kezét továbbra is a zsebében tartva, de szorosan szemmel tartotta mindkettőjüket.

The thug was still sitting in the chair with his hand in his pocket, but studying both of them intensely.

Jobb kezének ujjai idegesen rángatóztak.

The fingers on his right hand were twitching nervously.

Daisy ekkor észrevette, hogy egy súlyos, tömör ruhásszekrény áll az üzlet közepén, és kivárta a megfelelő pillanatot.

Daisy then noticed there was a massive wardrobe parked in the middle of the shop and awaited the right moment.

Az üzlet tulajdonosa tovább folytatta a régi bútorokról való csevegést, Daisy pedig úgy tett, mintha érdeklődéssel hallgatná, mit mond az asszony.

The shop-keeper continued the conversation about antique furniture and Daisy pretended to be interested in what she said.

Hirtelen két rendőr rontott be az üzletbe, Dasiy pedig magával rántotta az üzlet tulajdonosát a ruhásszekrény mögé.

Suddenly two policemen burst into the shop and Daisy pulled the shop-owner with her behind the wardrobe.

Kikukucskált a szekrény bal oldala mögül, hogy lássa, mi történik.

She peeped round the left side of it to see what was happening.

A rabló felugrott, és egy veszélyesnek látszó késsel fenyegette a rendőröket.

The thug jumped up and threatened the police with a nasty-looking knife.

Egy pár pillanatig mindenki teljes csöndben várakozott, majd Daisy elhajította a régiségekről szóló könyvet egy zsámoly felé, ami úgy két méterre állhatott a tolvajtól.

Everybody stood completely still for a few seconds, then Daisy threw the antiques book towards a stool, six feet to the right of the thief.

A férfi egy pillanatra megzavarodott, és arra nézett, ahonnan a zaj jött. Ezzel alkalmat adott a két rendőr számára, hogy ráugorjanak.

He was momentarily distracted and looked to where the noise had come from, which gave the two policemen the opportunity to leap on him.

Az egyik rendőr kiütötte a kést a férfi kezéből, a másik pedig gyorsan megbilincselte.

One policeman knocked the knife from the man’s hand and the other handcuffed him immediately.

Csupán pár percig tartott az egész.

It was all over in a couple of minutes.

Daisy felvette a földről a régiségekről szóló könyvet, és azt javasolta, hogy igyanak meg egy csésze forró teát a pár ajtóval arrébb lévő pékségben az árkádok alatt.

Daisy picked up the antiques book and suggested having a hot cup of tea in the baker’s a few doors down the arcade.

A két nő az események hatására még kissé remegve ült le a helyére.

The two women sat down still shaking a little from their experiences.

Az idősebb hölgy melegen megrázta Dasiy kezét.

The elderly lady shook Daisy’s hand warmly.

- Köszönöm, köszönöm magának, kedves fiatalasszony. Ó te jó ég, tényleg teljesen meg voltam rémülve. De hogy jött rá, hogy bajban vagyok?

“Thank you, thank you my dear young lady. Oh my goodness, I was really terrified. But how did you realise I was in trouble?”

Dasiy elmesélte neki, hogyan hallotta meg a hangját a szomszédos könyvesboltból.

Daisy explained how she had heard her voice next door in the bookshop. 

- Hadd mutatkozzam be, kedvesem. A nevem Lena Fields. Hívjon csak Lenanak. Én is megtudhatom az ön nevét?

“Let me introduce myself, my dear. My name is Lena Fields. Just call me Lena - and may I know your name please?”

Dasiy úgy találta, hogy Lena igazán elragadó asszony.

Daisy found Lena a very charming woman.

Lena stílusa egy olyan világot idézett fel, amely már régen letűnt, alig érezhető akcentusa pedig arra utalt, hogy valahol Angliától messze született.

She had the style of a world which didn’t exist any more, and a distinct accent which showed she had been born far away.

Míg Daisy elmesélte Mrs. Fieldsnek, hogy magándetektívként dolgozik, mindketten kuncogni kezdtek, nem is tudták, hogy miért, de legalább megszabadultak a bennük lévő feszültségtől.

When Daisy told Mrs. Fields she was a private eye they both started giggling, they didn’t know why, but it was good to relieve the tension.

Mikor már mindketten megnyugodtak, Dasiy komolyra fordította a szót.

When they had both recovered Daisy grew more serious,

- Lena, szeretnék tanácsot adni magának. A boltjában nincsen riasztó.

 “Lina, I’d like to give you some advice. You have no alarm in your shop.

- Nem gondolja, hogy komolyan foglalkoznia kéne ezzel a kérdéssel, és beszereltetnie egyet?

Don’t you think you should look into the matter and have one fitted?”

- Igen, meg is teszem. Ez nem történhet meg még egyszer. Soha nem történt még velem semmi ebben az országban, és biztonságban éreztem magamat.

“Yes I will, it mustn’t happen again. Nothing had ever happened to me in this country and I felt safe.

- Mellesleg, Dasiy, igazán érdekli valamilyen íróasztal, vagy csak a pillanat hatása alatt találta ki a történetet?

By the way, Daisy, are you really interested in a writing desk or did you make that up on the spur of the moment?”

- Csak kitaláltam – mosolygott Daisy.

“Yes, I did,” Daisy smiled.

- Hát ha így áll a dolog, akkor szeretném megnézni a kezét, ha megengedi.

“If that is the case I would like to see your hands, if I may.”

Mrs. Fields lehúzott egy rubinttal ékesített gyűrűt az ujjáról, és ráhúzta Dasiy kisujjára.

Mrs. Fields pulled a ruby ring off her finger and slipped it on Daisy’s little finger.

- Tetszik magának?

“Do you like it?”

Dasiynek elállt a szava. – Persze, hogy tetszik, de…

Daisy was astonished. “Of course I do but...”

- Ne, ne ellenkezzen. Nincsenek gyerekeim, és maga ma megmentett engem egy szörnyűségtől.

“No, don’t protest. I have no children and you saved me today from a horrible experience.

- Mellesleg pedig igazán jól mutat a kezén. Úgyhogy az ügy le van zárva.

Besides, it looks nice on your hand. That’s the end of the matter.”

Dasiy meghatódva érezte magát az asszony nagylelkűségétől.

Daisy felt quite overcome with the generosity of this lady.

- Hát, Lena, nem is tudom, mit mondjak. Nagyon köszönöm magának.

“Well Lena, I don’t know what to say. Thank you very much.

- Különben is majd még benézek, hogy hogy van, és megihatunk egy csésze teát együtt.

Anyway I’ll be popping in to see how you are and we can have a pot of tea together.”

Aztán Daisynek eszébe jutott, hogy még nem vitte vissza a régiségekről szóló könyvet a könyvesboltba.

Then Daisy remembered she hadn’t returned the antiques book to the bookshop.

Ugyanaz a fiatal fiú rendezgette a könyveket a bolt számítógépes részlegében.

The same young man was rearranging books in the computer section of the shop.

Alig nézett fel.

He hardly looked up.

- Elnézést, visszahoztam a régiségekről szóló könyvet, és…. Mi van azokkal a könyvekkel, amiket itt hagytam magánál?

“Excuse me, I’ve brought your antiques book back... and what about my books I left here with you?”

- Ó, azt hittem, már nem érdekli magát, és visszaraktam őket a helyükre.

“Ah, I thought you weren’t interested in them any more and I put them back!”

Daisy rájött, hogy teljesen felesleges és hiábavaló bármit mondania  egy ilyen embernek, és nekilátott, hogy ismét megkeresse a könyveket.

Daisy realised that any words on her part were useless with such a person and proceeded to hunt for her books once again.

A pillantása hirtelen az ujján lévő fényes gyűrűre esett, és eszébe jutott, hogy milyen szerencsés is valójában.

Suddenly her eye caught sight of the magnificent ring on her finger and she remembered how lucky she was.

VOLUNTEER A TRANSLATION USING THE TEMPLATES PROVIDED HERE!

Lonweb.org has been online since 1997 and has always managed to remain a not-for-profit website offering all its resources for free. Most Daisy Stories, Arranger Stories and Opal Stories have been translated by volunteers. Would you like to become one of them? You can start right away following a couple of very simple instructions: when translating the Daisy, Arranger or Opal Stories please use the templates provided below and fit your translation into the parallel text slots provided. After completion, please send your translation to robertocasiraghi AT elingue DOT net, it will be published in a matter of days.

DAISY STORIES TEMPLATES
The Search for Lorna
The Surprise
Daisy Macbeth
Night Watch
A Nice Little Trip
The Bookworm
The Oak
Imogen
The Mystery of
    Green Lodge

A Matter of Justice
The Wedding
Craig
The Mumbling Man
The Old Manor House
    Ghost

Amy
The Serial Killer
The Mysterious Hand
The Lost Cat
Too Many Cakes Spoil
    the Dough

The Lost Collection Box
Heatwave
The Spin Doctor

ARRANGER STORIES TEMPLATES
The Auction
The River Mist
Halloween

OPAL STORIES TEMPLATES
Upside Down
Parallel Homes
Different Existences
East is West and West
    is East


 


 


VERSION OPTIMISED FOR MOBILE PHONES


A könyvmoly

The bookworm

Azon a délutánon folyton esett, majd elállt az eső, és Daisy – lévén nem volt semmi különösebben fontos dolga – lesétált az árkádsorban lévő olcsó könyvesboltba.

It was raining on and off all that afternoon and as she had nothing much to do Daisy wandered into the low–price bookshop in the arcade.

Nagyon szerette a könyveket nézegetni, és gyakran nyélbe ütött egy jó kis alkut is az üzletben.

She loved looking at books and often found some wonderful bargains there.

Daisy inkább a nem regény jellegű könyveket kedvelte, utazási könyveket és színdarabokat, de szívesen fedezett fel új krimi regényírókat is, akikről soha sem halott azelőtt.

Daisy preferred non-fiction books, travel, plays but also liked to discover an author of detective stories she had never heard of before.

Daisynek nemsokára tele lett a keze egy óriási halom könyvvel, amelyekre már fájt a foga, és megpróbálta kiszámolni, hogy mennyibe fog majd kerülni ez az egész.

Soon Daisy had a huge pile of books she wanted to buy and tried to calculate how much they would all cost.

Az orvosi könyvek körülbelül négy fontot kóstálnak, plusz három font a szociológiáról szóló amerikai könyv, két szakácskönyv, darabja 99 penny, két font kilencven penny az útikönyv Dél-Amerikáról, és végül hét font a világ bűnözőinek enciklopédiája, amely a róluk készült fényképeket is tartalmazza.  

“That’s nearly four pounds for the medical book, plus three for the American book on Sociology, two cookery books at 99p each, two pounds ninety for the travel book on South America and seven for an encyclopedia of world criminals with photos of them.

- Ha megveszem ezt a könyvet is a természetes gyógymódokról, akkor majdnem pontosan huszonhárom fontba fog kerülni az egész.

“If I buy this book on natural cures as well, I’ll be spending just under twenty-three pounds”.

Daisy megszámolta, mennyi pénz volt a pénztárcájában.

Daisy counted what she had in her purse.

Soha nem használta a hitelkártyáját, ha ruhákat vagy könyvet vásárolt, mert tartott tőle, hogy akkor nem maradna elég pénz vésztartaléknak.

She never used her credit card to buy clothes or books as she was afraid she wouldn’t have enough for emergencies.

Daisy szerencséjére több mint negyven fontot talált a pénztárcájában.

Luckily Daisy found that she had more than forty pounds with her.

Mostanra azonban annyi könyv volt már nála, hogy nem bírta mind körbecipelni az üzletben, úgyhogy megkérdezte a pénztárnál álldogáló közömbös fiatalembertől, aki totó szelvényeit tanulmányozta, hogy otthagyhatja-e a könyveit, mert még körül akar nézni egy kicsit.

By now she couldn’t carry all these heavy books around the shop and decided to ask the indifferent young man at the pay desk, who was studying his football coupon, if she could leave the books there because she hadn’t finished looking around yet.

- Ha akarja –válaszolta közömbösen a fiatalember, anélkül, hogy Daisyre nézett volna.

“If you like,” replied the indifferent young man without even looking up at Daisy.

Dasiy lemászott a csigalépcsőn a gyerekkönyvek és használt könyvek részlegéhez, de nem talált semmi érdekeset.

Daisy climbed down the spiral staircase to the children’s section and second-hand books but she couldn’t find anything interesting there.

Megint felmászott a lépcsőn, és átsétált a bolt hátsó részébe, ahol a tudományos témájú, asztrológiai, ezoterikus jellegű és a háborús könyvek voltak.

She climbed up the stairs again and proceeded to the back of the shop where the section on scientific matters, astrology, esoteric reading and war could be found.

Daisy kénytelen volt leguggolni, ha látni akarta a legalsó polcon lévő könyvek címeit is.

Daisy had to crouch down to see the titles on the bottom shelf.

- Hm, hát itt nem látok sok mindent, ami érdekelne – gondolta, miközben balra haladva végigolvasta a polcon lévő összes könyv címét.

“Mm, can’t see much here to interest me,” she thought, moving to the left each time she finished reading the titles of  that particular section of the bookcase.

A berakásokkal díszített szőnyeg meglehetősen régi és nagyon piszkos volt.

The inlaid carpeting was pretty old and very dusty.

A boltot valószínűleg soha senki sem takarította. Daisy utált olyan könyvesboltokat látni, amelyekkel nem törődtek. Annyi könyvesbolt jutott erre a sorsra, amiket végül bezártak és soha többé nem nyitottak ki.

Probably no one ever cleaned the shop. Daisy hated to see bookshops which were not cared for. So many bookshops had gone this way and shut down never to be reopened again.

A k9nyvespolc végén a nagy, illusztrált háborús könyvek sorakoztak, borítójukon híres emberek képeivel.

At the end of the bookcase were the big illustrated war books with famous faces on them.

- Na, ez már azért érdekes lehet – mondta magának Daisy, amikor megpillantott egy könyvet, amelyet az angol különleges antiterrorista kommandós egység egyik volt katonája írt.

“Oh, that might be interesting,” Daisy said to herself seeing a book written by an ex-SAS soldier.

Daisy felfedezett egy összehajtható széket a sarokban, kinyitotta és leült, hogy tanulmányozhassa a könyvet.

Daisy spied a fold-up chair in the corner, opened it up and sat down on it to look at the book.

Miközben egy nehéz körülmények között végrehajtott borzalmas út leírását olvasgatta, Daisy hirtelen elfojtott hangokra lett figyelmes.  

As she read through descriptions of desperate journeys in pitiful conditions, Daisy suddenly became aware of muffled voices.

Körülnézett, de nem látott senkit sem a közelben, így hát folytatta az olvasást.

She looked around but there was nobody near her in the shop so she went back to her reading.

Aztán egy asszony kiáltását hallotta és egy férfi agresszív válaszát.

Now she heard a woman shouting and a man replying in an aggressive tone.

- Valaki igencsak erősre állította a hangot a tévéjén itt a szomszédban – gondolta Daisy.

“Somebody’s got their television turned up rather high next door,” she thought.

Aztán csend következett.

Then there was silence.

Majd megint a férfi bömbölő hangja hallatszott, de Daisy nem tudta kivenni a szavakat.

And then again the man’s voice bellowed out ugly sounds, but still Daisy wasn’t able to distinguish the words.

Daisy intuíciós képessége ismét feléledt.

Daisy’s intuition popped up again.

- Ez egész biztosan nem a televízió. Itt tényleg történik valami. Ha legalább hallanám, hogy mit beszélnek.

“That isn’t the television at all. That’s something that’s really happening. If only I could hear what they’re saying!

- Lehetséges, hogy van itt egy rács a falban, amit eltakar a tapéta?

Could it be there’s a grille here in the wall hidden by the wallpaper?”

Daisy rájött, hogy a hangok valahonnan a lába mögül érkeznek, ezért letérdelt.

Daisy realised that the sounds were coming from behind her legs and climbed down onto her knees.

- Megpróbálom lehúzni a tapétát a falról – mondta magának.

“I’ll try to pull that wallpaper away from the wall,” she said to herself.

Elkezdte húzni a tapéta szélét azon a helyen, ahol a tapéta és az a rémes berakásos szőnyeg összeért.

She pulled at the edge of the wallpaper where it met the floor and the horrible inlaid carpeting.

Könnyen lejött, és ott is volt – egy szellőző rács.

It came unstuck easily and there it was - an air passage grille.

Daisy most már tisztán ki tudta venni, hogy mit mondanak.

Now Daisy could hear exactly what they were saying.

- Hagyjon elmenni, hagyjon elmenni! – sikította egy női hang.

“Let me go, let me go!” a woman’s voice shrieked.

- Add ide az összes pénzt és a gyűrűidet is. És ne halljak több sikítozást, mert elmetszem a torkodat – fenyegetőzött egy durva hang.

“Give me all the money and your rings and no more shouting, otherwise I’ll slit your throat,” threatened the rough voice.

- Ez biztosan az a régiség bolt a szomszédban – gondolta Daisy. – Egy bandita megtámadta a nőt és ki akarja rabolni.

“It must be that antique shop next door,” thought Daisy “a woman is being attacked and robbed by some thug.”

Daisy rájött, hogy nincs vesztegetni való ideje, és bár igencsak meg volt rémülve, tudta, hogy nem hagyhatja azt az asszonyt csak úgy a sorsára.

Daisy realised she had no time to lose and although she felt frightened she knew she couldn’t leave the woman to her fate.

Odasietett a fiatalemberhez, aki még mindig az x, 1, 2 jelölgetésekkel volt elfoglalva, és rákiáltott: - Hívja azonnal a rendőrséget, mert a szomszéd üzletet éppen kirabolják.

She rushed towards the youth still working out his X, 1 or 2’s and shouted, “Call the police immediately because they are robbing next door.”

A fiatalember csak bámult Daisyre, aki ellökte őt, hogy hozzáférjen a telefonhoz és maga hívta fel a rendőrséget.

The young man simply stared at Daisy, so she pushed him to get at the phone and called them herself.

- Itt Daisy Hamilton beszél. A Find all könyvesboltban vagyok, a High Streeten az árkádok alatt.

“This is Daisy Hamilton speaking. I’m at the Find All Bookshop in the arcade in the High Street.

- A szomszédos régiség boltot éppen most rabolják ki.

There is a robbery taking place in the antiques shop next door.

- Én most rögtön odamegyek. Kérem, siessenek.

I’m going in there now. Please hurry.”

Ezután Dasiy odafordult a fiatal fiúhoz: - van valami könyve a régiségekről?

Then Daisy turned to the young man, “Have you got anything on antiques?”

A fiú – a meglepetéstől még mindig némán – a jobb oldali irányba bökött.

Still speechless the youth pointed over to the right.

Dasiy megragadott egy a tizenkilencedik század régiségeiről szóló könyvet, és kirohant az üzletből.

Daisy seized an illustrated book on nineteenth century antiques and rushed out of the shop.

Dasiy olyan nyugodtan, ahogy csak tudott, besétált a szomszédos üzletbe, fejét látványosan a régiségekről szóló könyvbe temetve.

Daisy walked into the shop next door as calmly as possible, apparently with her head in her antiques book.

Senki sem volt ott, Dasiy halk mozgolódást hallott, amely a benti szobából jött, és bekiáltott: - Elnézést, van itt valaki?

Nobody was there but she heard muffled movements which came from an inner room and called out, “Excuse me, anyone there?”

Egy idősebb, sápadt nő jött be az ajtón, szorosan a nyomában pedig egy rabló kinézetű fiatalember.

A pale elderly women came through the door with a thuggish-looking young man close behind her.

Az asszony hangja remegett, ahogy azt mondta: - Jó napot, segíthetek önnek valamiben?

The lady’s voice trembled and said,”Good afternoon, can I help you?”

Dasiy úgy tett, mintha nem vette volna észre a férfit, és improvizálni kezdett.

Daisy pretended not to have even seen the man and improvised,

- Éppen ezt a könyvet olvasgattam, és rábukkantam pont egy olyan az íróasztalra, amilyet már régóta keresek.

“I’ve been reading this book and I saw just the right sort of writing desk I’ve been looking for.

- Van valami ehhez hasonló darabja? Azt hiszem, György korabeli.

Have you got something like this? I think it’s Georgian.”

Daisy azonban nem egy íróasztal, hanem egy szék képét mutatta meg az asszonynak, és közben úgy tartotta a könyvet, hogy a férfi nem láthatott bele.

Daisy showed the lady a picture not of a writing desk but of a chair, and held it in a way so that the man couldn’t see it.

Az asszony zavarodottan bámult, amikor az asztal helyett egy szék képét látta meg.

The lady was bewildered to see the photo of a chair instead of a writing desk.

A férfi kezét a zsebében tartotta, mintha egy fegyvert szorongatna, de próbált közömbösnek tűnni, és leült.

The man had his hand in his pocket as though holding a weapon but made an effort to appear casual and sat down.

Miután a férfi leült, Dasiy rákacsintott a bolt tulajdonosára, aki azt válaszolta neki: - Nem, sajnálom, nincs semmink sem ebből a korból.

As he did this, Daisy winked at the shop-owner who replied, “No, I’m sorry, I haven’t got anything in this style.”

Daisy azonban nem tágított: - Ha mégis útjába kerül valami hasonló, megtenné, hogy szól majd nekem?

Daisy insisted, “If something comes your way could you let me know?

- Megadom a címemet és a telefonszámomat.

I’ll write down my address and telephone number.”

Dasiy a következőt írta: - Kérem, ne legyen megrémülve. A rendőrség már útban van. Nem hagyom egyedül.

Daisy wrote: “Please don’t be frightened. The police are on their way. I won’t leave you alone.”

Az asszony elolvasta az üzenetet, és cinkos pillantást vetett Dasiyre.

The lady read the message and looked up at Daisy in a knowing way.

- Van viszont valami más itt a boltban, ami talán megfelelne az óhajának.

“But I’ve got something else which might suit your purpose.

- Meg kívánja nézni? Itt van a kirakatban.

Would you like to see it? It’s there, in the shop window.”

A két nő most közelebb jutott a bolt bejáratához.

In this way the two women got nearer to the shop entrance.

A rabló még mindig a széken ült, kezét továbbra is a zsebében tartva, de szorosan szemmel tartotta mindkettőjüket.

The thug was still sitting in the chair with his hand in his pocket, but studying both of them intensely.

Jobb kezének ujjai idegesen rángatóztak.

The fingers on his right hand were twitching nervously.

Daisy ekkor észrevette, hogy egy súlyos, tömör ruhásszekrény áll az üzlet közepén, és kivárta a megfelelő pillanatot.

Daisy then noticed there was a massive wardrobe parked in the middle of the shop and awaited the right moment.

Az üzlet tulajdonosa tovább folytatta a régi bútorokról való csevegést, Daisy pedig úgy tett, mintha érdeklődéssel hallgatná, mit mond az asszony.

The shop-keeper continued the conversation about antique furniture and Daisy pretended to be interested in what she said.

Hirtelen két rendőr rontott be az üzletbe, Dasiy pedig magával rántotta az üzlet tulajdonosát a ruhásszekrény mögé.

Suddenly two policemen burst into the shop and Daisy pulled the shop-owner with her behind the wardrobe.

Kikukucskált a szekrény bal oldala mögül, hogy lássa, mi történik.

She peeped round the left side of it to see what was happening.

A rabló felugrott, és egy veszélyesnek látszó késsel fenyegette a rendőröket.

The thug jumped up and threatened the police with a nasty-looking knife.

Egy pár pillanatig mindenki teljes csöndben várakozott, majd Daisy elhajította a régiségekről szóló könyvet egy zsámoly felé, ami úgy két méterre állhatott a tolvajtól.

Everybody stood completely still for a few seconds, then Daisy threw the antiques book towards a stool, six feet to the right of the thief.

A férfi egy pillanatra megzavarodott, és arra nézett, ahonnan a zaj jött. Ezzel alkalmat adott a két rendőr számára, hogy ráugorjanak.

He was momentarily distracted and looked to where the noise had come from, which gave the two policemen the opportunity to leap on him.

Az egyik rendőr kiütötte a kést a férfi kezéből, a másik pedig gyorsan megbilincselte.

One policeman knocked the knife from the man’s hand and the other handcuffed him immediately.

Csupán pár percig tartott az egész.

It was all over in a couple of minutes.

Daisy felvette a földről a régiségekről szóló könyvet, és azt javasolta, hogy igyanak meg egy csésze forró teát a pár ajtóval arrébb lévő pékségben az árkádok alatt.

Daisy picked up the antiques book and suggested having a hot cup of tea in the baker’s a few doors down the arcade.

A két nő az események hatására még kissé remegve ült le a helyére.

The two women sat down still shaking a little from their experiences.

Az idősebb hölgy melegen megrázta Dasiy kezét.

The elderly lady shook Daisy’s hand warmly.

- Köszönöm, köszönöm magának, kedves fiatalasszony. Ó te jó ég, tényleg teljesen meg voltam rémülve. De hogy jött rá, hogy bajban vagyok?

“Thank you, thank you my dear young lady. Oh my goodness, I was really terrified. But how did you realise I was in trouble?”

Dasiy elmesélte neki, hogyan hallotta meg a hangját a szomszédos könyvesboltból.

Daisy explained how she had heard her voice next door in the bookshop. 

- Hadd mutatkozzam be, kedvesem. A nevem Lena Fields. Hívjon csak Lenanak. Én is megtudhatom az ön nevét?

“Let me introduce myself, my dear. My name is Lena Fields. Just call me Lena - and may I know your name please?”

Dasiy úgy találta, hogy Lena igazán elragadó asszony.

Daisy found Lena a very charming woman.

Lena stílusa egy olyan világot idézett fel, amely már régen letűnt, alig érezhető akcentusa pedig arra utalt, hogy valahol Angliától messze született.

She had the style of a world which didn’t exist any more, and a distinct accent which showed she had been born far away.

Míg Daisy elmesélte Mrs. Fieldsnek, hogy magándetektívként dolgozik, mindketten kuncogni kezdtek, nem is tudták, hogy miért, de legalább megszabadultak a bennük lévő feszültségtől.

When Daisy told Mrs. Fields she was a private eye they both started giggling, they didn’t know why, but it was good to relieve the tension.

Mikor már mindketten megnyugodtak, Dasiy komolyra fordította a szót.

When they had both recovered Daisy grew more serious,

- Lena, szeretnék tanácsot adni magának. A boltjában nincsen riasztó.

 “Lina, I’d like to give you some advice. You have no alarm in your shop.

- Nem gondolja, hogy komolyan foglalkoznia kéne ezzel a kérdéssel, és beszereltetnie egyet?

Don’t you think you should look into the matter and have one fitted?”

- Igen, meg is teszem. Ez nem történhet meg még egyszer. Soha nem történt még velem semmi ebben az országban, és biztonságban éreztem magamat.

“Yes I will, it mustn’t happen again. Nothing had ever happened to me in this country and I felt safe.

- Mellesleg, Dasiy, igazán érdekli valamilyen íróasztal, vagy csak a pillanat hatása alatt találta ki a történetet?

By the way, Daisy, are you really interested in a writing desk or did you make that up on the spur of the moment?”

- Csak kitaláltam – mosolygott Daisy.

“Yes, I did,” Daisy smiled.

- Hát ha így áll a dolog, akkor szeretném megnézni a kezét, ha megengedi.

“If that is the case I would like to see your hands, if I may.”

Mrs. Fields lehúzott egy rubinttal ékesített gyűrűt az ujjáról, és ráhúzta Dasiy kisujjára.

Mrs. Fields pulled a ruby ring off her finger and slipped it on Daisy’s little finger.

- Tetszik magának?

“Do you like it?”

Dasiynek elállt a szava. – Persze, hogy tetszik, de…

Daisy was astonished. “Of course I do but...”

- Ne, ne ellenkezzen. Nincsenek gyerekeim, és maga ma megmentett engem egy szörnyűségtől.

“No, don’t protest. I have no children and you saved me today from a horrible experience.

- Mellesleg pedig igazán jól mutat a kezén. Úgyhogy az ügy le van zárva.

Besides, it looks nice on your hand. That’s the end of the matter.”

Dasiy meghatódva érezte magát az asszony nagylelkűségétől.

Daisy felt quite overcome with the generosity of this lady.

- Hát, Lena, nem is tudom, mit mondjak. Nagyon köszönöm magának.

“Well Lena, I don’t know what to say. Thank you very much.

- Különben is majd még benézek, hogy hogy van, és megihatunk egy csésze teát együtt.

Anyway I’ll be popping in to see how you are and we can have a pot of tea together.”

Aztán Daisynek eszébe jutott, hogy még nem vitte vissza a régiségekről szóló könyvet a könyvesboltba.

Then Daisy remembered she hadn’t returned the antiques book to the bookshop.

Ugyanaz a fiatal fiú rendezgette a könyveket a bolt számítógépes részlegében.

The same young man was rearranging books in the computer section of the shop.

Alig nézett fel.

He hardly looked up.

- Elnézést, visszahoztam a régiségekről szóló könyvet, és…. Mi van azokkal a könyvekkel, amiket itt hagytam magánál?

“Excuse me, I’ve brought your antiques book back... and what about my books I left here with you?”

- Ó, azt hittem, már nem érdekli magát, és visszaraktam őket a helyükre.

“Ah, I thought you weren’t interested in them any more and I put them back!”

Daisy rájött, hogy teljesen felesleges és hiábavaló bármit mondania  egy ilyen embernek, és nekilátott, hogy ismét megkeresse a könyveket.

Daisy realised that any words on her part were useless with such a person and proceeded to hunt for her books once again.

A pillantása hirtelen az ujján lévő fényes gyűrűre esett, és eszébe jutott, hogy milyen szerencsés is valójában.

Suddenly her eye caught sight of the magnificent ring on her finger and she remembered how lucky she was.

 

LONWEB.ORG is a property of Casiraghi Jones Publishing srl
Owners: Roberto Casiraghi and Crystal Jones
Address: Piazzale Cadorna 10 - 20123 Milano - Italy
Tel. +39-02-36553040 - email:
P.IVA e C. FISCALE 11603360154 • REA MILANO 1478561
Other company websites: www.englishgratis.comwww.scuolitalia.comwww.sitoparlante.com